Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Stressz. Ne türjük el, csak bajt okoz. Az egyszerübb megoldás: stesszoldás.

2008.07.14

 

A stressz nem egyszerű betegség, hanem egy betegségsorozat elindítója lehet ami lavinaszerűen növekszik. Tipikusan új, úgynevezett urbanizációs betegség. Kiváltója a rohanó életformánk, a határidők, áremelések, dugók, a tömeg, a zaj, úgy érezhetjük, szétforgácsolódunk a hétköznapokban. Szervezetünk képtelen alkalmazkodni a folyton változó körülményekhez. Az állandósult stressz hatására tüneteink között megjelenik a depresszió, állandósul a szorongás és a neurózis. Igy gyorsan krizis helyzetbe kerülhetünk. Krizis helyzetben, ha nem találunk problémáinkra megoldást nyúlunk a dohányzás, az alkoholizmus, drogfüggőség, szélsőséges esetben az öngyilkosság.

 

A stressz okozói

Már a kisebb városokban is - csúnya szóval -, elvárosiasodott a legtöbbünk élete. Mit is jelent a városi életforma? Betonrengeteget jelent, amelyben össze­zsú­fo­lód­va él több százezer ember. Minden kicsi, kényelmes, emellett háztartási gépek garmadája teszi komfortossá az életünket.

A lényeg mostanában az élet minden területén a gyorsaság. Gyorsvonat, gyorsétterem, gyors internet, gyors autók, amelyekkel több száz kilométer tehető meg egy nap alatt, repülőgépek, amelyekkel földrészeket szelhetünk át néhány óra alatt.

Szinte mindenkivel azonnal beszélhetünk mobiltelefonon, írásbeli üzeneteinket faxon vagy e-mailben azonnal küldhetjük, és azt azonnal olvashatják.

Az Interneten felbecsülhetetlen információ mennyiség áll a rendelkezésünkre, s ezek az információk bárki számára elérhetők.

Ha otthon vagyunk, szinte folyamatosan szól a TV. Ha úton vagyunk, rádiót hallgatunk. Ömlik ránk a háború, éhínség, katasztrófa, baleset, bűneset.

Nem kerülhetjük el a sokat szidott reklámok hatását sem. Megmondják, milyen a jó nő, milyen autóban utazik, hol nyaral, mit dolgozik, milyen ételt eszik, milyen bútorok között él, milyen illatot használ, aki számít.

Minden egy célt szolgál: a fogyasztói társadalom célját: a pénzköltést. Igen ám, de a pénzt meg kell keresni, hogy tovább hajszolhassuk a vágyainkat, és növelhessük az igényeinket. De a pénzért dolgozni kell, méghozzá keményen. A munkánk legtöbbször mozgásszegény, monoton, esetleg túlhajszolt. Idegileg kimerítő, rengeteg az értelmetlen szabály, a bürokrácia.

Ezeknek a követelményeknek megfelelni szinte lehetetlen.

A legelcsépeltebb frázisok, melyeket ma sokat hallani, az állandó stressz, szorongás, depresszió, pánikbetegség.

Biztos vagyok benne, hogy a stressz korábban is meghatározta az emberek életét, hiszen gondoljuk el, milyen lehetett a cro-magnoni embernek egész napokat a fán kuksolni, miközben a barlangi medve próbálta őt beilleszteni a vacsorai fogások közé, vagy a lázadó parasztok stresszes gondolatai, melyekben elképzelték, hogy otthon az uradalmi bandériumok kiterjesztették az első éjszaka jogát bármely éjszaka jogára.

 

A stressz folyamata

Amikor a szervezet kilendül nyugalmi állapotából, fokozottan reagál az ingerekre, aktiválódnak az egyensúlyt újra megteremtő szabályozó rendszerek, stresszes állapot alakul ki.

Tünetei: állandó idegeskedés, türelmetlenség, ingerültség, az immunsejtek számbeli és minőségi romlása miatt fogékonyság a betegségekre, gyakori felsőlégúti panaszok, bőrfertőzések, vagy hajhullás.Kép

 A stressz reakció akkor lép működésbe, amikor követeléseket támasztanak velünk szemben, ezért a stressz, védekezési és alkalmazkodási funkciókkal bír.


A folyamat az alábbi négy elemet mindig tartalmazza:

  • Stresszort - eseményt, helyzetet -, ami előidézi a folyamat beindulását.
  • Helyzetekre vonatkozó értékelést, ami minősíti a történést annak fontossága és érzelmi jelentősége szerint.
  • Megküzdési folyamatokat, amelyekkel a testi és lelki rendszer viaskodik, hogy kezelni, kontrollálni tudja a helyzetet és legyűrve azt, felül tudjon kerekedni.
  • A folyamat eredményét, amit előidézett a személyiségben.
  • A stresszre adott leggyakoribb válasz a szorongás, a félelem.  Pánik helyzetről ilyenkor még nem beszélhetünk.  A szorongás bizonytalan, tárgy nélküli félelem, sejtésszerű, kínzó, figyelmünket és gondolkodásunkat szétziláló emlékezetünket bénító, szervezetünket támadó, ezerféle testi izgalmi tünetet létrehozó, izmainkat görcsösen befeszítő, testünket gúzsba kötő állapot, amely mindenki számára kellemetlen, rossz, kártékony.

    A félelem gyakoribb jelenség és köznapibb helyzetekben lép fel, mely a veszély ismeretét feltételezi. Amíg a pszichikum szorongással áll szemben, a fenyegetést, mint belső, meghatározhatatlant, legyőzhetetlent fogja fel.

    Amikor viszont meghatározott tárgy hordozza, a veszély külsővé válik és bizonyos körülmények között kordában tartható. A félelemnek tehát van tárgya, míg a szorongásnak nincs.

    Egy másik általános reakció a stresszhelyzetekre a harag, amely agresszióhoz vezet. A frusztráció-agresszió hipotézis szerint valahányszor egy személy erőfeszítését egy cél elérésében megakadályozzák, agresszív hajtóerő keletkezik, amely a személy viselkedését a frusztrációt okozó tárgy vagy személy megkárosítására motiválja. Bár a kutatások kimutatták, hogy az agresszió nem elkerülhetetlen válasz a frusztrációra, de bizonyára egyike azoknak.

    A visszafojtott sorozatos agresszió sok problémához, betegséghez vezethet.

    A stressz és az agresszió kölcsönösen serkentik egymást

    A tudományt régóta foglalkoztatja a stressz és az agresszió kapcsolata. Régi megfigyelés, hogy a feszültség, a stressz erőszakot szül, és ha valaki alaposan „felhergeli” magát, nehezen tud csak lehiggadni.Kép

    A stressz és az agresszió közötti összefüggés vizsgálatára a kutatók 53 hím patkányon végeztek összesen öt kísérletet, melyek során először a hypothalamus nevű agyterület agresszióért felelős részét ingerelték elektromosan. Ennek hatására az állatokban nagy mennyiségű stresszhormon - kortikoszteron - szabadult fel. Normál körülmények között e hormon szintje csak akkor fokozódik kifejezettebben a vérben, amikor a patkány egy potenciális ellenféllel vagy egyéb súlyosan fenyegető jelenséggel szembesül.

    A stressz összeomláshoz vezethet

    A második kísérlet során stresszhormonokat juttattak az állatok szervezetébe. Régóta ismert, hogy a stresszhormonok egyebek közt elősegítik a test felkészülését a menekülésre vagy támadásra. A második kísérlet eredményei arra utalnak, hogy ugyanezek a hormonok az agyi agresszióközpontot is ingerlik, ami pszichésen is elősegíti a küzdelmet.Kép

    A kísérletben a kutatók eltávolították a patkányok mellékveséit, melyek a kortikoszteron termelését végzik, hogy a vizsgálat során csak a kívülről bejuttatott hormon hatása érvényesüljön. Ezután kortikoszteron-injekciót adtak az állatoknak. Perceken belül a hypothalamus megfelelő területének ingerlésével kiváltottal megegyező agresszív viselkedés jelentkezett a patkányoknál.

    A kísérletek tehát a stresszhormonok és az agresszióközpont közötti kölcsönös pozitív visszacsatolásra világítottak rá. A stressz agressziót hoz létre, az agresszió pedig fokozza a stressz hormonjainak a szintjét. Ez magyarázatul szolgálhat arra, hogy egy nehéz munkanap után miért viselkednek sokan gorombán a családjukkal, és arra is, milyen mechanizmussal szül az erőszak erőszakot.
 

A mappában található képek előnézete Stressz - pánikbetegség